Kategória: Aktuális híreink

A friss Árgyélus hírek.

Nagyigmándi Közösségekért Egyesület Szakmai beszámoló a 2021. évi Csoóri Sándor Programhoz kapcsolódóan NÉPZENE kategória

Trescsik Ivett
[Show thumbnails]

Nagyigmándi Közösségekért Egyesület

Szakmai beszámoló a 2021. évi Csoóri Sándor Programhoz kapcsolódóan

NÉPZENE kategória

 

Az Árgyélus Néptáncegyüttes keretein belül több éve működő Kis Árgyélus-és Árgyélus Éneklőcsoport oktatása Korpás Éva tanítványa, Janovszki Csenge közreműködésével zajlik.

Csenge jelen pályázatnak köszönhetően 2022. júliusában részt vett a Figur Népzenei Táborban, mely jó alapot adott a következő évi munka tervezéséhez és szakmai megalapozásához. Új alapanyagot biztosított a csoportok további fejlődéséhez.

Ezen forrásból készülhetett az Árgyélus Éneklőcsoport részére fellépőruha, – stilizált felvidéki bársony kötényruha – amely biztosítja, hogy énekeseink a szereplések alkalmával egységes, az előadott népi énekekhez illő ruházatban jelenhessenek meg. A gyermekek a ruházatot először a VIII. Gerzanics Magdolna Népzenei és Népdal Versenyen viselték, ahol a Kis Árgyélus Éneklőcsoport kiemelt arany, míg az Árgyélus Éneklőcsoportunk ezüst minősítést szerzett.

Néptáncegyüttesünk tagja Babos Luca, aki szintén Korpás Éva tanítványaként kiemelt arany minősítést ért el a versenyen.

Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület Mester és Tanítványa versenyén “Népi Örökségünk Példás Mestere és Tanítványa” címet kapta népi ének kategóriában Babos Luca és Janovszki Csenge.

Koncertszínházi produkció keretében Korpás Éva: Szívharang c. zenei album előadásában közreműködött Janovszki Csenge, melynek 2022. decemberi budapesti előadásán az Árgyélus Néptáncegyüttes több tagjával részt vettünk.

Az éneklőcsoportok rendszeres fellépői a helyi kisebb-nagyobb önkormányzati rendezvényeknek (pl. falunap, szüreti felvonulás, adventi gyertyagyújtás) a családtagok és falubeliek nagy örömére.

Ezúton is köszönjük a 2021-es Csoóri Sándor Programnak és Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzatának, hogy a kitűzött céljaink megvalósításához hozzásegítette csoportjainkat!

 

#csoorisandoralap #argyelus #nke

Az Árgyélus Néptáncegyüttes a szentendrei Skanzenben

Trescsik Ivett

       Néptáncosok a szentendrei Skanzenben

Árgyélus Néptáncegyüttes tagjai és szülei az idei Pünkösdöt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepelte, ahol a Pünkösdi Örökség Ünnepen vettünk részt egy jó hangulatú kirándulás keretében.

A Pilis-hegység lábánál, természetvédelmi területen elhelyezkedő Skanzen Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. Az állandó szabadtéri kiállítások a 100-200 évvel ezelőtti magyar vidéki életbe repítenek, ahol a faluképbe rendezett tájegységek terein, utcasorain sétálgatva nemcsak a népi építészetet, hanem a lakáskultúrát, életmódot és egyéni sorsokat is megismerhettünk. A gyerekek betekintést nyerhettek a molnár munkájába, a tanyasi állatok seregébe, illetve hogy egy vízimalom, annak idején, hogyan őrölte a gabonát. A nagy meleg ellenére, a táncosok örömmel ropták a táncot a színpad előtt és hallgatták a pünkösd alkalmából fellépő együttesek sorát. A Mohai Tikverőzés során igencsak kormosak lettek, azok, akik nem figyeltek a bohócnak nevezett, szalagokkal teleaggatott, rongyos ruhás alakoskodókra, kik korommal kenték be az arra járókat. A múlt megelevenedett és mosolyt csalt az arcunkra, hiszen a Felföldi Mezővárosban találkozhattunk Szidikével, a városba érkező színésznővel, és hódolójával, a szatócsinassal. A Nagy Háború utáni időkről is hallhattunk igaz történeteket a katona Sándortól. Az aktív helyszíneken a gyerekek erdőhorváti kerek perecet süthettek, sárközi gyöngyöt fűzhettek, beleshettek a boszorkánykonyha rejtelmeibe, vagy akár szegedi papucsokat is próbálhattak a lábukra. A mesekuckóba mesét, bábszínházat hallgathattak, az élet a tanyán élményponton ősi állatfajtákkal ismerkedhettek meg és a kisboltban igazi boltosat játszhattak egymással.

A szentendrei Skanzen a nagy meleg ellenére, ebben a csodás pihentető környezetben igazi élményt nyújtott gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Köszönjük az együttes vezetőinek a kirándulás megszervezését lebonyolítását és ezt a remek napot, amit együtt tölthettünk.

A néptáncegyüttes már második éve vett részt sikeresen pályázatban, így a kirándulás költségeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Csoóri Sándor Program 2018. évi forrásából finanszíroztuk.

Dr. Szijjné Szabó Csilla

A kirándulás képekben:

Ördöngős Népzenetanoda vizsga

Trescsik Ivett

Ördöngős Népzenetanoda vizsgaelőadása

A komáromi Ördöngős Népzenetanodában minden nevelési év zárásaként sor kerül a gyermekek vizsgaelőadására. Május 25-én a komáromi Révben hallhattuk a tanévzáró koncertet, ahol színpadra állhatott a tanoda apraja-nagyja. Az előadáson minden tanuló a jelenlegi hangszerén mutathatta be tudását.

Árgyélus Néptáncegyüttes jó kapcsolatot ápol a Zenetanodával, ahol településünkről egyre többen kezdik meg tanulmányaikat.

Horsa István 2010-ben alapította meg Komáromban az Ördöngös Népzenetanodát, ahol kortól és zenei előképzettségtől függetlenül bárki belekóstolhat ebbe az ősi zenei kultúrába, ahol úgy tanulnak meg zenélni, ahogyan a magyar népzene mindig is átöröklődött, hallás és megfigyelés útján. Már a kezdetektől a végső célt, a zenekarban való muzsikálást helyezi a középpontba, amely a népzenetanodában az alapvető hangszerkezelési fogások megtanulása után elkezdődik. Ettől a pillanattól kezdve éreznek igazi belső ösztönzést a zenetanulók, mert megérinti őket az együtt muzsikálás eufórikus élménye. Ekkor értik meg igazán a többi hangszer funkcióját és saját maguk szerepét és felelősségét a zenekarban. A tanodába jelentkezők egy részének határozott elképzelése van arról, hogy milyen hangszeren szeretne tanulni. A többieknek segítenek a legtesthezállóbb hangszer kiválasztásában. Hegedűn, kontrán, bőgőn, csellón és kecskedudán folyik az oktatás.

Az ide járó gyermekek szülei sokan gondolják úgy, hogy a zene az általános műveltség része és a muzsikálás örömet szerez gyereknek és családnak egyaránt. Ez a szép gondolat vezesse tanulmányaik során a tanoda tanulóit.

Tiszán innen, Dunán túl Országos Népdaléneklési verseny

Trescsik Ivett

 

Csengéről szóló előző cikkünket így zártuk: „Szurkolunk Érte!”

Szurkoltunk, igaz a távolból, de vele voltunk gondolatban.

A „Tiszán innen, Dunán túl” elnevezésű országos népdaléneklési minősítő verseny döntőjének Érd adott otthont. Az egész napos megmérettetés védnöke és egyben zsűritagja Sebestyén Márta Kossuth-és Liszt Ferenc díjas magyar népdalénekes, előadóművész volt. Bodza Klára magyar népdalénekes, énektanár is zsűritagként hallgatta végig a versenyszámokat. 15 megyéből és a fővárosból 480 gyermek érkezett, hogy szólóének, kisegyüttes, énekegyüttes kategóriában mérjék össze tudásukat. A neves szakmai zsűri kiemelt arany, arany, ezüst és bronz minősítést ítélt az előadóknak. A kitartó munka, szorgalom meghozta gyümölcsét. Csenge ismét kiemelt arany minősítéssel térhetett haza.

Sebestyén Márta a verseny után külön gratulált Csengének, kiemelve gyönyörű hangját és színpadi megjelenését.

Mi is gratulálunk!!!

[Show thumbnails]

Muzsikácska – a legkisebbek

Trescsik Ivett
[Show thumbnails]

Muzsikácska csoport

A zene mindenkié. A népzene pedig olyan egyetemes nyelv, ami mindenkiben kezdettől fogva benne van. Így van ez itt is, hiszen a népzene és a néptánc szeretetét totyogó kortól szívhatják magukba a Muzsikácska csoport tagjai.

Jómagam is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy gyermekeim részt vehetnek a foglalkozásokon. Nagyobbik fiammal egy éves korában kezdtük a táncos, zenés, énekes csoportba járást, de a kisebbik lányomat már bébihordozóban vittem magunkkal a Magos Művelődési Ház nagyszínpadára. Az ismerősök csodálkoztak, hogy ilyen kicsiként is járunk és járhatunk néptáncra?! Igen, és milyen jól tettük!

Ennek az eredménye akkor látszik, mikor a gyerekeim játék közben énekelnek vagy büszkén mutatják a rokonoknak, barátoknak, hogy ők bizony miket tanultak táncon és milyen zenéket, játékokat ismertek meg a heti alkalmakkor. Amikor pedig felcsendül bárhol egy zene, magabiztosan kezdik járni a táncot.

S tényleg, a foglalkozások mondókái, tánclépései, dallamai még minket, szülőket is elkísérnek a hétköznapokon. Gyakran azon kapom magam, hogy főzés vagy takarítás közben nálam is „Tekeredik a kígyó” vagy „Megy a gyűrű vándorútra”.

Ettől pedig jókedvem lesz és biztosan így van vele a többi szülő és gyermek is, akik közül többen másik településről is átjárnak Nagyigmándra, hogy részt vehessenek egy-egy összejövetelen. A cél pedig éppen ez: hogy jól érezzük magunkat és a gyerekek is, hogy formálódjon a közösség, barátságok köttessenek és legyen egy kis megnyugvás a hétköznapok rohanásában. Érték ez, amit nem szabad veszni hagyni!

Az Árgyélus Néptáncegyüttes több évtizedes útját sikerek és elismerések kísérik. Köszönhető ez a tagok lelkesedésének és annak az odaadásnak, amivel dr. Malomsoki István és Malomsokiné Varga Nóra gondozzák az együttest. Példaértékű a kitartásuk, mellyel hétről-hétre napi aktualitással tartják a foglalkozásokat kicsiknek és nagyoknak, hogy a tagok örömüket leljék benne. A zeneiség mellett pedig erősítik a népi játékok, hangszerek, népi hagyományok iránti szeretetet.

A Muzsikácska foglalkozásokat állandóság és változatosság egyszerre jellemzi. A kicsiknek biztonságot adó dallamok mellett mindig felcsendül egy-egy új rigmus, teret engedve ezzel a fejlődésnek és lehetőséget adva majd a következő korcsoportba lépéshez. Kívánom, hogy sokan tegyék meg az első lépést a gyerekekért és a gyerekekkel, hogy ezáltal is többek lehessenek!

Tussné Danyi Katalin (2019.05.01)

A Zúgó Néptáncegyüttes Erdélyben járt

Trescsik Ivett

 

 

Erdélyben jártunk

2019. április 26-án este várakozással és izgalmakkal telve gyülekeztünk Nagyigmándon a Művelődési ház parkolójában, mert végre kezdetét vette a kirándulásunk Erdély felé.

A hosszú út után először Kalotaszentkirályra érkeztünk, elfoglaltuk szállásunkat a Püspök Panzióban és a környező házakban. A falu határában túráztunk egyet, majd szállásadónk, Vincze-Kecskés István mutatta meg a települést. Szállásunkra visszaérve egy lányt és egy fiút beöltöztettek a háziak saját gyűjteményükből a gazdagon díszített kalotaszegi viseletbe. Az eső szakadni kezdett, így az étkezőben csodálhattuk meg az ifjú párt, akik előttünk váltak valódi jegyespárrá. Örömkönnyektől csillogó szemekkel, énekkel és jókívánságokkal köszöntöttük őket.

Másnap Székre látogattunk, ahol megnéztük Michel van Langeveld tájházát Csipkeszegen, majd néhányan részt vettünk a helyi református istentiszteleten is. Különleges élmény volt a széki viseletbe öltözött helyiekkel együtt hallgatni az igehirdetést.

Székről Válaszútra indultunk, a Kallós-múzeumot tekinthettük meg. Idegenvezetőnk rengeteg érdekességet megosztott velünk, nagyon sok ismeretre tettünk szert a látogatás alkalmával.

Ezen a napon estére táncházat szerveztünk, Bánffyhunyadról érkezett hozzánk négy táncos lábú fiatal, akik először a színpadon mutatták meg a vérbeli kalotaszegi virtust, majd közénk álltak és Bánffyhunyad környéki falvak táncaiból mutatták a lépéseket. A páros tánc közben a fiúk csapásolni is tanultak, a lányok pedig az este folyamán tanult kalotaszegi énekekkel és csujogatásokkal színesítették a jó hangulatú gyakorlást. Pihenésképp zsíros kenyeret ettünk, beszélgettünk, énekeltünk, majd újra párba álltunk és lelkesen átismételtük a tanult lépéseket, melyek nagyon szívünkhöz nőttek. A talpalávalót Kis Csipásék húzták.

A harmadik napon Körösfő volt az első állomásunk, mindenki talált kedvére való vásárfiát, majd megcsodálhattuk fenn a dombon a varrottasokkal díszített templomot. Innen a monumentális mélységű Tordai Sóbányához érkeztünk, szakszerű idegenvezetéssel jártuk be termeit. Ezután a Tordai-hasadék volt a következő megállónk, egy közeli dombról élveztük az üde zöld lankák között szemünk elé terülő látványt. Este Torockóra értünk, elfoglaltuk szállásunkat, majd a közösen elköltött vacsora után népdalokkal, énekszóval búcsúztattuk napot.

Az utolsó nap reggelén a torockói tájház gyűjteményeit szemlélhettük meg, majd egy utolsó pillantást vetettünk a hegyektől körülölelt falura és Nagyigmánd felé vettük az irányt. Az időjárás nem kedvezett számunkra, szakadó esőben néztük meg Vajdahunyad-várát, majd folytattuk utunkat haza.

Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, a régi ismeretségek elmélyültek, s újak is köttettek.

Erdély, visszatérünk! 🙂

A kirándulás buszköltségének jelentős részét az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Csoóri Sándor Program 2018. évi forrásából finanszíroztuk.

Zúgó Néptáncegyüttes