Úgy énekli a népdalokat a 13 éves Csenge, hogy abba minden szív beleremeg
Kategória: Média megjelenéseink
Az Árgyélus Néptáncegyüttessel kapcsolatos média megjelenések.
2016.12 Hagyományőr magazin megjelenés
A Hagyományőr Magazin 2016. decemberi számának (II. évfolyam, 3. szám) 14-15. oldalán jelent meg egy bemutató írás az igmándi Árgyélus Néptáncegyüttesről.
A képekre kattintva olvasható a cikk.
Mátyás napi összefoglaló az Igmándi Hírnökben – 2015
A 16. Mátyás-napi Tavaszváró Néptáncfesztiválról jelent meg összefoglaló az Igmándi Hírnök XXV. évfolyamának, 2015. február-március hónapokról szóló számában.
A beszámolót az alábbiakban olvashatják:
Eredeti méretben pedig itt: első oldal és második oldal.
Az Árgyélus Néptáncegyüttes és az Ördöngős Népzene Tanoda együttműködése
Bauerné Molnár Éva írt egy részletes összefoglaló cikket az Igmándi Hírnök 2014. december – 2015. január hónapokról szóló számába.
Az alábbiakban ezt az írást olvashatják el, alatta pedig az újságban megjelent, képekkel is díszített formájában is megnézhetik:
A néptánc elsajátítása mellett a népi hangszerek megismerése, zenetanulás, majd a későbbiekben – nem titkolt szándékkal – saját együtteseink táncának kísérete céljából szervezett Schulmann István (Soma) és Dr. Malomsoki István népi hangszerbemutatót ősz végén tanítványainak.
A komáromi Ördöngős Népzenetanoda oktatóját, Horsa Istvánt hívta meg, aki a népzenéhez használatos hangszerek közül a furulyát, dudát, hegedűt, csellót, ütőgardont és a bőgőt mutatta be. Ezután a vállalkozó kedvű gyerekcsapat is belekóstolhatott kicsit a muzsikálásba.
Mi, szülők kíváncsian figyeltük vajon ki lesz az, akit megfog a hangszeres játék öröme.
Egy hét múlva, november közepén került sor az első zeneórákra három-három gyerekkel, s azóta is heti egy alkalommal megyünk „csipsüt”-re, ahol alapozásként egy ritmusérzéket kiválóan fejlesztő hangszeren, ütőgardonon tanulnak meg játszani a gyerekek, csak ezt követően kerülhet sor a legjobban tetsző, „testhezálló” hangszer használatának megismerésére.
Az ütőgardon (gardon, gardony, ütősgardony, tekenyőgardon, csipi-s-üti, dob) olyan csellóra emlékeztető népi húros ritmushangszer, amelyet ütővel (ütőpáca, gardonpáca) és „csipkedéssel”, pengetéssel szólaltatnak meg. Hegedű kísérőhangszerének használják a csíki székelyek és csángók, illetve az ottani cigányzenészek. A két világháború között a hegedű-gardon együttesek fokozatosan eltűntek, az utóbbi időben már csak Csíkszentdomokoson és a gyimesi csángók között található meg.
Schulmann Emmának és Rebekának már voltak tapasztalatai a gardonról, most rajtuk kívül Lentulai Martin, Nagy Lacika és Hunor, valamint Bauer Matyi kezdett ismerkedni ezzel a ritmushangszerrel.
Mindannyian nagyon ügyesek, rendkívül jó a ritmusérzékük és hihetetlenül gyorsan tanulnak. Mindez a Tanár Úr sok dicséretének, bíztatásának és az órák jókedvű hangulatának is köszönhető, s ez szárnyakat ad a gyerekeknek. Természetesen az előttük álló példa is kiváló ösztönző, hiszen a táncoktatás mellett Soma és Malomsoki Pityu bácsi is tanulja a muzsikálás tudományát a gyerekekkel együtt.
S hogy mekkora bizalommal van gyermekeink iránt Horsa Tanár Úr?
- december 29-én 17 órától Észak-Komáromban a RÉV – A Magyar Kultúra Házában az Ördöngös NépzenetanodaÓévbúcsúztató nagykoncertet rendezett. Ezen a koncerten az összes tanítvány között már a mi ifjú zenészpalántáink is felléptek, alig 5 gardon-óra után!
Igazi csemege volt ez az este, hiszen a zsúfolásig megtelt teremben számos, a népzenét és néptáncot művelő, értő vendéggel is találkoztunk, köztük Écsi Gyöngyivel, akit iskolánk többször hívott már vendégül.
A program folytatásaként következett Méhes Kata gyerekfoglalkozása a Hárompatak zenekarral, majd a Magyarpalatkai Banda, az erdélyi Mezőségen található egyik legjelentősebb népi zenekar táncháza.
Ha ön Kedves Olvasó, legyen fiatal vagy idősebb, szívesen belepillantana a gyermekeink néptáncos-életébe vagy az Ördöngősök közös muzsikálásába kérem, keresse fel az Árgyélus Néptáncegyüttes honlapját: http:/argyelusneptanc.hu.
Bauerné Molnár Éva
A Hírnökben megjelent első oldal és második oldal.
Az Ördöngős Népzene Tanodáról pedig itt olvashatnak.
Kisalföld megjelenés 2013.12.20
Tizenöt éves az Árgyélus Néptáncegyüttes címmel újságcikk jelent meg rólunk a Kisalföld napilaban.
A cikket az alábbiakban lehet elolvasni:
Komárom- Esztergom megyei Örökség Gyermek Néptáncfesztivál
Nagyigmándon a Magos Művelődési Házban április 16-án zajlott, tizenkilenc néptánccsoport részvételével a Komárom- Esztergom megyei Örökség Gyermek Néptáncfesztivál, amelynek szervezésében és lebonyolításában együttműködött a KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága, a Komárom Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás és a helyszínt adó nagyigmándi intézmény.
A fesztivált, amely egyben a gyermek néptáncosok országos felmenő rendszerű versenyének része, Popovics György úr a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg, köszöntőt mondott Hajduné Farkas Erika Nagyigmánd polgármestere. Mindketten kiemelték a magyar néphagyományok megőrzésének fontosságát, és örömmel üdvözölték a gyermek néptáncosok népes seregét. Két fős zsűri, Lépes Anikó a pozsonyi Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes tánckarvezetője, és Vastag Richárd Arany sarkantyús táncos értékelte a bemutatott koreográfiákat az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület által előírt szempontok figyelembe vételével. Ők döntött arról, kik jutnak tovább a regionális versenyre, amelyet május 21-én Veszprém megyében, Ajkán rendeznek meg. Mire is figyel ilyenkor a zsűri?
Gyermekek esetében legfontosabb, hogy a korosztályuknak és képességüknek megfelelő játékot és táncot adjanak elő, az eredeti anyag stílusát minél inkább tükrözve. Elengedhetetlen a tiszta ének és a hagyományos frizurák, öltözetek korhű viselete. Talán a legtöbbet ad az eredményhez a koreográfia, azaz a megtanultak színpadra álmodásának módja, hiszen itt minden egyes tánc egy-egy műalkotás, amely hatáselemeivel, előadásmódjával befolyásolja a nézőt.
A komáromi kistérségből részt vett a versenyen a bábolnai Cseperedők Táncegyüttes két korcsoporttal, Nagyigmándról az Árgyélus és a Kisárgyélus Néptáncegyüttesek, a valamint komáromi Garabonciás Táncegyüttes. A Garabonciások alsós és felsős összevont csoportja mezőföldi eszközös táncokat és ugróst táncolt, amelyet az együttes művészeti vezetője Pőcze László állított színpadra. Ő készítette az ifjúsági korosztály által előadott Nyárád menti táncokat is. A versenyen részvevők összesen huszonöt koreográfiát mutattak be, ezek közül csak hat juthatott tovább, köztük a kistérségből a bábolnai Cseperedők kicsi táncosai, akik játékfűzésüket lendületesen, természetes bájjal adták elő. Sajnos a Garabonciások idén nincsenek a továbbjutók között, de gondolatban már most készülnek a következő versenyre, hiszen minden évben vállalni kell a szakmai megmérettetést ahhoz, hogy egyre szebb, hitelesebb produkciókkal örvendeztessék meg közönségüket.
Tavaszváró fesztivál az Árgyélussal 2009.
Mátyás-napi Tavaszváró Néptáncfesztivált szerveznek a nagyigmándi művelődési házban szombaton 9 órai kezdettel. Ez alkalommal ünnepli az Árgyélus Néptáncegyüttes tíz éves jubileumát, így évtizedes történelmükből táplálkozó fotókiállítás is várja az érdeklődőket.
Forrás: http://www.sonline.hu/komarom-esztergom/kultura/tavaszvaro-fesztival-az-argyelussal-213164